7. A SZATURNUSZ asztrológiai szimbóluma a Jupiterével szimmetrikusan ellentétes: felül van a természeti tapasztalást, a fájdalmat és az észlelési lehetőséget jelentő kereszt és alul van, a Hold szimbólumánál leírt tudattalan szellemi-lelki tartalmakat jelentő félkör. A Szaturnusz jelentése ugyanis a Jupiterével kiegészíti egymást és spirituális értéktudat, vagyis szellemi hierarchia képzet és viszonyítási készség (Jupiter) nélkül el sem képzelhető igazi felelősségérzet és felelősségtudat, amit a Szaturnusz megtestesít. A Szaturnusznál, mint metafizikai létprincípiumnál a tapasztalás, a tudatosan megélt Teremtés (élet), az észlelés, tehát a határhelyzetek és a végső állapotok személyes ismerete az elsődleges. A Szaturnuszi által megtestesített létprincípium egyértelműen a Karma, vagyis az Ok és az Okozat, illetve a Hatás és a Visszahatás Törvényéhez kapcsolódik. Ezért a Szaturnusz tágabb asztrológiai értelmében az Egyetemes Felelősségtudatot megtestesítő bolygó. Azért hívják misztikusan a Nagy Tanítómesternek, mert addig kell egy - egy általunk asszimilálatlan és ismeretlen létprincípiummal találkozunk különböző tapasztalások láncolatán (fájdalom, betegségek, balesetek) keresztül, amíg ráébredünk a személyes (belső) harmonizáció szükségének a tudatára. Az a személy aki kezdi végre felismerni a benne működő, visszafogó és ismétlésekre szorító szaturnuszi erőket, az hozzá fog saját személye pozitív átalakításához, átneveléséhez: a vak ambícióktól és a gyávaságtól, a gyűlölködő érzelmektől, a másokkal szemben táplált ellenséges képzetektől, imaginációjának a negatív gondolatképektől való megtisztításához. Aki ehhez nem fogott hozzá, hosszú távon mindenképpen veszteségre játszik, még akkor is, ha éppen milliárdokat kereső sikeres üzletember, befolyásos pártvezér, vagy épp az Egyesült Államok Elnöke. Talmi társadalmi csillogása mögött ott bujkálnak az egészségi, vagy a családi, szerelmi-szexuális nehézségei, kudarcai, problémái. Ezek hatására rá kellene jönnie a vele történő és az általa előidézett események igazi jelentésére és értékére, de előbb a Jupiter, a Mars, a Vénusz a Merkúr, a Hold és a Nap princípiumaival kellene harmóniába kerülnie, vagyis ezeket a benne létező őserőket kellene a saját személyiségén belül felszínre hoznia és egymás között kiegyenlítenie. Mindaddig, amíg az első hét, klasszikus bolygóknak a háttérbe szorított, elfojtott, vagy diszharmonikus állapotban létező hatásait (aspektusait) nem sikerül valakinek a mindennapi élet történései közben, saját személyében és saját életében felismernie és a beismerésen keresztül tudatosítania, majd e tudatosítás segítségével ezeket a horoszkópja által kimutatott negatív karakterjegyeket (lelki-szellemi tulajdonságokat) nem sikerült átalakítani pozitív és kreatív tulajdonságokká, örvendhet, hogy a születésének megfelelő vibrációs állapotban marad és nem kerül alacsonyabb vibrációs (létezési) állapotokba. Mert az idő múlásával, spirituális tudatosság nélkül, az emberiség kilencvennyolc százaléka inkább visszafelé süllyed a vibrációs skálán, mint hogy fennebb emelkedne. Ez az össz emberiség negatív pszichikai közérzetén, az átlag egészségi állapotának csökkenésén (az immunrendszer gyengülésén), valamint a természeti környezete szennyezettségén lemérhető. Ez az ember a legnagyobb veszélyeknek teszi ki magát, amennyiben megpróbálja a következő három bolygó által képviselt ősprincípiumoknak megfelelő tulajdonságokat felébreszteni önmagában, különböző (divatos és könnyen elérhető boldogságot, valamint hamar sikert ígérő) mágikus eljárások (mágikus praktikák: agykontroll, dianetika, rejki, stb.) által. Mindaddig tehát, ameddig, a hét klasszikus bolygó fényszöge, azok jegy és házhelyzete alapján nem sikerült önmagunk szellemi és lelki diszharmóniáit (örvényeit) megismerni és a megismerés segítségével felszínre hozni és egymás között kiegyenlíteni, a legközönségesebb fekete mágiázás számába megy az úgynevezett misztikus bolygók által képviselt személyi képességek erőltetett kifejlesztése és különböző, misztikus céloknak, vagy kicsinyes érdekeink (nyerészkedés, vagyon és más fajta előnyszerzés, mások szabad akaratába való beavatkozás, az általunk elképzelt jó útra való térítése érdekében, stb.) szolgálatába állítása.
A Szaturnusz a teremtési határhelyzetek egyetemes számontartásának és ezáltal a többi kilenc őselv pozitív érvényesülési lehetőségét, vagyis a teremtés zavartalanságát biztosító princípium, amely nem ismer kivételt, előjogokat vagyis nem ismeri a protekciót és ezért nem ismeri azt fantazmagóriát sem, amelyet a korrumpálható „Jóistenben” hívő vallásos ember kegyelemnek nevez.