Megfutamodtam. 

A fiú, akivel együtt voltál, inkább hozzád való, mint én. 

Remélem, megkínoz kissé, ha ő nem, akkor más. 

Bevallom, ez a gondolat némi örömöt okoz nekem a lesújtó állapotban, amelybe kerültem. 

Mikor megláttalak benneteket, első gondolatom az volt, 

hogy odarohanok az asztalhoz, és a helyszínen megfojtlak benneteket. 

Aztán csak a fiút akartam kivégezni, hogy te hordhasd az ennivalót a börtönbe nekem, 

bevallván ezzel igazi érzelmeidet. 

Mielőtt azonban végigszőttem volna ezt a hülye filmgiccset, émelygés fogott el, és rájöttem, 

kiütött rajtam a klimax dögvésze: beléd szerettem. 

A számítás és az önzés, a megszokás gőgje arra ösztönzött, 

hogy meneküljek, hátha azzal, ha elmegyek, megmentek valamit.

Szepes Mária